- Ma van a tesóm szülinapja - jelentettem ki
- Elmegyünk - jelentette ki
- De..
- Nincsen de - jelentette ki
- Olivér, én nem csak azért jöttem el a családomtól, mert ezeket csinálták, engem nem igazán szeretnek - mondtam neki
- Ha ez rossz szó is lesz rád elmegyünk - közölte majd megpuszilt
- Mennyi az idő? - kérdeztem
- Dél - mondta
- 2-re megyünk - mondtam majd bementem a fürdőbe. Beálltam a zuhany alá, és megmostam magamat. A törölközött magam köré tekertem, majd elővettem a haj szárított és elkezdtem a hajamat szárítani. Néhány napja kaptam egy üzenet miszerint nem kell ajándék csak magamat hozzam. Reménykedik. Vár. Jó ideje nem láttak. Mikor megszáradt a hajam, kimentem a szobába. Fekete fehérneműt húztam, és fekete harisnyát, fekete ruhát, amelynek a felső része csipke volt. Néhány kiegészítő, és Fekete telített talpú. Mikor kiléptem a barátom is készen volt már.
- Ebbe tudsz járni? - kérdezett a cipőmről
- Igen - mosolyogtam rá
- Menjünk - kulcsolta össze az ujjainkat. Bezártam a raktárat. Majd beültünk az új kocsiba.
- Biztos nem jön el - hallottam egy hangot , és akkor beléptünk, a kezünkben az út közben vett borral.
- Ki nem jön el? - kérdeztem
Ekkor mindenki minket nézet. Jason, a bátyám a szülinapos mosolygott. Odajött és megölelt
- Hiányoztál, Ash - mondta ű
- Byron? - kérdeztem a másikról
- Konyha, Byron szakács lett és ő főz.
- Milyen szép lett a házunk - röhögtem kínomban
- Tudom, de most gyere bemutatlak a nejemnek - fogta meg a kezemet, de én még Olit is fogtam
Kimentünk a kertbe ahol még több rokon volt. Egy buli. Egy családi össze jövetel. Ez ami nekem nem volt soha. Egy nagy kerek asztalhoz mentünk, ahol egy szőke, vékony és magas lány ült. Ki volt sminkelve, de nem olyan erősen. Süt a csajról hogy bölcsész szakra jár.
- Lucy, bemutatom a húgomat Ashley-t - mondta a bátyám. Na erre anyám felnézett. A tekintetében megláttam az utálatot. Ideje rátenni egy lapáttal.
- Anya, de hiányoztál - mondta gúnyosan - apa hol van? Csak. nem a nénikémmel?
- Ashley vegyél vissza - szólt rám
- Rég nem parancsolsz nekem - közöltem vele flegmán
- Bemutatom a barátomat, Olivért - néztem újra a bátyámra
Kezet fogta és Oli leült, de én bementem a házba. Még mindig nagy. Elég nagy. Felmentem a lépcsőn, és beértem a szobámba. A régi szobámba. A falak vérvörösek. A képeim is ott vannak. A régi legjobb barátnőm, Emily és én voltunk a legtöbb képen.De volt kép az exem-mel is. A könyveim. oda mentem a polchoz. A zabhegyező, és az F.B.I rejtélyei. Ezeket olvastam a legtöbbször. Régen profilozónak készültem. De mára engem kéne profilozni. Felemeltem a matracomat. Ott volt még a joint. Visszaraktam a a matracot.
- Éreztem hogy itt leszel - hallottam meg egy nem túl kedvelt hangot
- Mit akarsz, Emily? - kérdeztem gúnyosan
- A barátságunkat - közölte és még ott állt
- Az 3 éve elveszett, mikor közöltet hogy egy barom vagyok és ez nem fog menni - mondtam gúnyosan - egyébként miért is vagy, itt?
- Byron, a pasim - közölte
- Szóval sikerült behálóznod - röhögtem
- Mivel foglalkozol? - terelte témát
- Titok, menny ki a szobámból - mondtam majd becsuktam az ajtót
Haza karok menni. Mindenki engem nézz. Anyám annyiszor bántott, hogy ez bárkinek fájna rajtam kívül. Fázok, pedig nincsen hideg. Ideges vagyok, és reszketek. Eddig sosem volt ilyen bajom. Valaki szólt. A késért nyúlok. Nem látná senki. Nem Ash nem lehet. Végig nézek az állítólagos családomon. Mindenki beszélget. Olivér már hazament, mert fáradt volt. Elmegyek. Nem lehet. Nem gyilkolhatok.
- És valaki halott rólunk Európában? - kérdezte tőlem Byron
- Soha, senki se mesélj el semmit, mert a végén mindenki hiányozni kezdd - válaszoltam
- Hemingway? - kérdezte
- Sallinger - válaszoltam. Remegek. Ölnöm kell. Az elmém, fegyverért kiállt.
- Haza megyek - mondtam
Volt aki köszönt, de én elindultam.
Odamentem az egyik, kurvához. Olyat teszek amit eddig még sosem
- Mennyi egy menet? - kérdeztem
- Veled? - nézett rajtam végig
- Igen - válaszoltam
- 12 dolcsi pere óra - mondta majd megfogta a seggemet. Elhányom magamat.
- Jól van, cica - húztam magam után egy sikátorba. Neki lökött a falnak, és a combomat fogta, rám mosolygott majd lehajolt. Fújj, na ezt nem. Fogtam egy téglát, a szemetesből majd leütöttem. Rúgtam, majd megint leütöttem. Mikor már meghalt, körbe néztem. Egy autó volt a sikátor végében. Odavittem a nőt. feltörtem majd beraktam. A téglát kidobtam az utcára majd elindultam.
Mikor beléptem Olivér ott állt és engem nézett. Véres voltam.
- Sajnálom - ennyit tudtam kinyögni
. Sajnálod? - kérdezte gúnyosan
- Nem, nem sajnálom - nevettem gúnyosan - nincsen lelki ismeretem Olivér
- De van, csak valahol nagyon mélyen
- Hazudhatsz magadnak, de én ismerem magamat - röhögtem fel kínomban
- Angyalom, te nem ilyen vagy - suttogta
- De, ez vagyok...én, rosszul voltam mert nem öltem - mondtam és odaálltam elé
- Mindig melletted leszek - mondta majd megcsókolt
- Öltem - mondtam ki
- Tudom, de szeretlek és nem tudlak elengedni - mondta és megcsókolt megint
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése